A magyar labdar�g�s m�ltja

Az 1900-as esztendo nem csup�n az �j �vsz�zad kezdet�t, hanem a magyar futball elindul�s�t is jelentette. Ebben az �vben alakult meg az Ifj�s�gi Labdar�g� Sz�vets�g, �s kezdet�t vette a Magyar Labdar�g�k Sz�vets�g�nek szervez�s�t. T�rt�nt pedig mindez a Ferencv�rosi Torna Club �rtekezlet�n, amelyet a Ferencv�rosi Polg�ri K�rben tartottak december 22-�n. Ekkor m�r t�bb sport�gnak volt magyar sz�vets�ge, �s Eur�pa sok orsz�g�ban szervezett labdar�g�-bajnoks�g muk�d�tt. Az FTC �llt az egyre t�bb focicsapattal rendelkezo magyar labdar�g�s sz�vets�gi mozgalm�nak �l�re, �s kezdem�nyezte a Magyar Labdar�g�k Sz�vets�ge (MLSZ) l�trehoz�s�t, mely v�g�l r�vid 1 h�nap m�lva (1901 janu�r 19-�n) �letre is kelt. Az�ta m�r a 97. bajnoks�g kezdod�tt el. Az elso vil�gbajnoks�got 1930-ban Uruguay-ban rendezt�k melyet a hazaiak nyertek. Magyarorsz�g az elso VB-n nem vett r�szt. 1938-ban Franciaorsz�gban a magyar csapat 2. lett Olaszorsz�g m�g�tt. 1954-ben szint�n csak az ez�st �rem siker�lt, ekkor N�metorsz�g �t�tte el a magyarokat az aranyt�l. A magyar labdar�g�s ekkor �lte f�nykor�t. Az�ta Magyarorsz�g v�logatottja soha nem ker�lt vil�gbajnoki d�ntobe. A '80-as �vek k�zepe fel� a magyar labdar�g�s hanyatl�snak indult. Utolj�ra 1986-os VB-n szerepelt a magyar csapat az�ta nem siker�lt kijutni.
Az elso Eur�pa Bajnoks�got 1968-ban rendezt�k Olaszorsz�gban. Magyarorsz�g EB �rmet m�g nem szerzett.
Az olimpi�kon Magyarorsz�g 3 arany�rmet szerzett, 1952-ben, 64-ben �s 68-ban.
Mint m�r sz� volt r�la a magyar bajnoks�got 1901 �ta rendezik meg.